Égessünk falevelet. Mert már akkora kupac keletkezett az évek során,hogy lassan magasabb mint én. Mielőtt nekikezdenék a gyújtogatás művészetének,négykézlab ereszkedem és könyékig a levelekbe turkálva különös dalocskát dúdolgatok. Saját szerzemény,illetve átdolgozott változata a "Csiga biga gyere ki "kezdetü dalocskának,csak süni büni helyettesítő szöveggel. Kutatok,matatok nem szeretném ha valami nagydurmoló lusta sünire rágyújtanám téli menedékét. Aztán a kezem megáll és halkan, de nagyon erősen kuncogni kezdek.

Sok éve már annak,hogy lombot ,levelet égettem. Akkor ugyanígy motoszkáltam négykézláb a kupacban,mikor egy rendkívül pálinkaízű hang megszólított. -Maga meg mit csinál ,-szólt a kérdés,én pedig rápillantottam a kérdezőre. Olyan hatvan év körüli,szépen berúgott emberke álldogált a kerítésnél és kiváncsi arcal nézegetett befelé. 

-Sünt keresek,-válaszoltam, amitől nagyon megdöbbent és tett néhány olyan mozdulatot amit csak ősöreg kung fu filmekben látni. Miután sikeresen elkerülte ,hogy betolasson az árokba,ismét megszólalt. -Azt meg minek? Nem bántanak azok senkit!

 Ez igaz,gondoltam,de aztán kibújt belőlem a kisördög.- A sünök rendkívül jó gladiátorok,-hörögtem a visszafolytott röhögésem mögül. -Edzem őket,és sünmeccseken százezreket keresek velük.-

Erre tett egy olyan mozdulatot ami ellentmond a fizikának,és csak annyit mondott ,-Maga hülye-,és eltántorgott.

Az emléken vigyorogva ismét átkutattam a halmot,vigyázva a jövő gladiátornemzedékére.